Szolgáltatások

Szakrendelésemen teljes körű urológiai diagnosztikus, kivizsgálási lehetőséget nyújtok, melyhez szükség esetén kórházi háttér is biztosított

  • Diagnosztikus lehetőségek: anamnézis, kórelőzmény fizikális vizsgálatok
  • Ultrahangos vizsgálatok /vese, hólyag, prostata, here/
  • Laboratóriumi vizsgálatok /vér, vizelet, spermavizsgálat, baktériumtenyésztések/
  • Urológiai kövességek /vese, vesevezeték, hólyagkövesség kivizsgálása, valamint ezek kezelésében a kórházi háttér biztositott/
  • Urológiai gyulladások /vese, hólyag, prostata, here gyulladásos betegségeinek kivizsgálása, kezelése/
  • Urológiai daganatok: vese, hólyag, prostata és heredaganatok kivizsgálása, DAGANATSZŰRÉS
  • Vizeletvesztéses panaszok: incontinencia kivizsgálása, gyógyszeres és műtéti kezelése
  • Andrológia: potenciazavarok, termékenységi, meddőségi vizsgálatok, kezelés
  • Szűrések
  • Tanácsadások
  • Intimtorna

  • Az urológiai betegségekről bővebben   

    • 1. Prosztata (dűlmirigy) gyulladás (prostatitis)

      a. A prosztata heveny gyulladása (akut prostatitis)
      A prosztata gyulladása jellegzetes tünetekkel jár. Gyakori vizelési inger, alhasi, gáttáji fájdalom, vizeletelakadás, vizeletcsepegés, láz, levertség, általános rosszullét a vezető tünetei. Típusos heveny prosztatagyulladás prosztatabiopszia és egyéb invazív beavatkozások után alakul ki. A prosztatába kerülő baktériumok helyi gyulladást alakítanak ki. A gyulladásos reakció miatt a prosztata megnagyobbodik, felpuhul, vizenyőssé válik. Mértékétől függően a vizelet el is akadhat. Hirtelen alakul ki és általában magas láz kíséri. Általános urológia vizsgálat eredményei:

       

      • gennyes vizelet,
      • maradék vizelet a húgyhólyagban vizelést követően,
      • vizelési nehezítettség,
      • végbélvizsgálatnál ún. tiszta tapintatú, érzékeny prosztata.

       

      A prosztatagyulladás kezelésének egyik fontos része az antibiotikum adása. Másik fontos dolog, a vizelet elfolyásának biztosítása katéterrel, vagy suprapubicus katéterrel (epicystostomia). Ez utóbbi egy kisebb beavatkozás, melynek során a vizeletet ideiglenesen a prosztata gyógyulásáig a hasfalon vezetik ki a hólyagból. Ezen kívül még egyéb gyógyszerek használata is szokásos (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentők, alfa-receptor gátlók, stb.). A nem kezelt, vagy nem megfelelően kezelt akut gyulladás krónikus gyulladássá alakulhat.

      b. Idűlt prosztata gyulladás (krónikus prostatitis)
      A prosztata krónikus gyulladásának létrejöttének pontos mechanizmusát még nem ismerik. Feltételezhető, hogy az alsó húgyutak heveny gyulladásainak ismétlődése vezet kialakulásához. Tünetei kevésbé körülírhatóak, mint az akut gyulladásé és számos egyéb urológiai betegséghez hasonló tüneteket produkál. Gyakori tünetei:

       

      • húgycsőégés,
      • gáttáji fájdalom,
      • vizelési nehezítettség,
      • gyenge sugárban ürülő vizelet,
      • utócsepegés,
      • sürgető vizelési inger,
      • alhasi égő érzés,
      • a hímvessző makkjába sugárzó fájdalom,
      • elszíneződött (véres ill. barnás) sperma.

       

      A fenti tünetek jelentkezésekor fontos, hogy urológushoz forduljunk. A részletes vizsgálat során egyéb hasonló panaszokat okozó betegségeket ki lehet zárni (pl. krónikus húgyhólyaggyulladás, húgycsőgyulladás, akut gyulladás, prosztata megnagyobbodás, végbél betegségei, stb). A krónikus prosztata gyulladás kezelésében használatosak az antibiotikumok, alfa-receptor gátló gyógyszerek, növényi eredetű prosztatára ható gyógyhatású készítmények (fitoterapeutikumok), ill. egyéb eljárások.

    • 2. Prosztata megnagyobbodás (prostata hyperplasia)

      A prosztata jóindulatú megnagyobbodása a prosztata mirigysejtjeinek és simaizom sejtjei számának ill. méretének növekedését jelenti, mellyel párhuzamosan a prosztata mérete is növekszik. A prosztata növekedéséhez szükség van a férfi nemi hormonra, az ún. tesztoszteronra. A férfiak vérében keringő, a herék, ill. mellékvesekéreg által termelt androgón hormonok (mint pl. a tesztoszteron is) hatására a prosztata állandó növekedésben van. A prosztata születéskori tömege 1-2g, mely 18 éves korra kb 20g-ra növekszik, majd 50 éves korban kb. 25-30g lesz, és 70 éves korunkra kb. 60-80g-ra növekszik. A prosztata méretének növekedése nem feltétlenül okoz urológiai panaszokat, ill. a prosztata mérete nem feltétlenül áll összefüggésben a tünetek súlyosságával. Tény, hogy 50 éves kor felett egyre több férfi fordul orvoshoz vizelési panaszokkal. A prosztatán átmenő húgycső a prosztata növekedése folytán összenyomódik, ezáltal vizelési panaszokat és tüneteket okoz. Leggyakoribb tünetek:

       

      • nehezebben meginduló vizelet,
      • vizeletsugár gyengülése,
      • gyakori vizelési inger,
      • éjszakai vizelés,
      • vizelési idő növekedése,
      • utócsepegés,
      • parancsoló vizelési inger,
      • vizeletcsepegés, -elfolyás,
      • vizelés közbeni vizeletelakadás, majd újra indulás,
      • több szakaszú vizelés,
      • vizelés utáni hólyagteltség érzés,
      • fájdalmas vizelés.

       

      A prosztata megnagyobbodást több stádiumba sorolják. Kezdeti stádiumban (I) enyhébb panaszok jelentkeznek, szövődmények nélkül. Későbbi stádiumban (II) a hólyag nem ürül ki megfelelően, a húgyhólyagizomzat az erőlködéstől megvastagszik, visszatérő alsó húgyúti gyulladás alakulhat ki, a tünetek fokozódnak. Előrehaladotabb stádiumban (III) vizeletelakadás jön létre és hólyagkövek, gyulladás alakulhat ki. IV. stádiumban az elzáródás olyan fokú, hogy a felső húgyutak is kitágulnak és vesekárosodás, vesefunkció romlás jöhet létre.
      A prosztata hyperplasia kivizsgálás urológiai szakrendelőben kell történjen. UH vizsgálat, vizelet vizsgálat, vérvizsgálat (PSA, vesefunkció), végbélen keresztüli tapintás a legfontosabb vizsgáló eljárások, de ezeken kívül egyéb vizsgálatok is szóba jöhetnek (vizeletáramlás mérése, uroflow, hólyagtükrözés, cystoscopia, az alsó húgyutak működésének vizsgálata, urodynamia, IPSS kérdőív kitöltése, stb.) A prosztatamegnagyobbodás kezelése sokrétű. Kezdeti fázisában inkább gyógyszeres, későbbi fázisában inkább műtéti. A kezelés megkezdése előtt mindenképpen ki kell zárni egyéb betegségeket (prosztatarák, végbélbetegségek, hólyagbetegségek, hólyagkövesség, stb.). A kezelés típusai:

       

      • gyógyszerek (alfa-receptor gátlók, 5?-reduktáz gátlók)
      • gyógyhatású készítmények (pl. törpepálma, tökmag, aranyvesszőfű, stb. kivonatai)
      • thermotherápiás kezelés,
      • húgycsövön keresztüli prosztata eltávolítás (TURP, TUIP, stb.)
      • nyílt műtéti prosztata eltávolítás,
      • nagy intenzitású ultrahang kezelés,
      • lézeres kezelés, stb.
    • 3. Prosztatarák

      A prosztatarák a prosztata (dülmirigy) rosszindulatú daganata. A prosztata egy mirigyekből és simaizomból álló szerv, mely csak férfiaknak van. A prosztata a hólyag alatt, közvetlenül a végbél előtt helyezkedik el, végbélnyíláson keresztül ujjal könnyen vizsgálható. A prosztata Átvezet rajta a húgycső, ill. a húgycső ezen részében nyílik az ondókilövellő vezeték (ductus ejaculatorius). Ismert szerepe: prosztata váladék termelése, mely a sperma egyik alkotóeleme. A prosztata által termelt enzimek és fehérjék fontosak a sperma megtermékenyítő képességének létrehozásában, a spermium sejtek (ondósejtek) normális funkciójának fenntartásában. Egyik fontos feltételezett feladata az általa termelt enzimeknek, hogy a spermát elfolyósítsák. A prosztatarák leggyakrabban a prosztata mirigyhámjának sejtjeiből indult ki, ezért is hívják adenocarcinomának (adenocarcinoma prostatae = prosztata mirigyhámrák). Magyarországon évente kb. 1500 férfi válik a prosztatarák áldozatává, férfiak körében a harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganat. A prosztatarák kialakulását számos külső tényező befolyásolhat, de pontos kialakulásának okát nem ismerik. A prosztatarák kialakulásában nagyon fontos szerep jut a férfi nemi hormonnak (tesztoszteron) és a kornak. Férfi nemi hormon nélkül nem alakul ki prosztatarák (gyermekkorban kétoldali hereeltávolításon átesettekben nem tapasztaltak prosztatarákot). Bizonyos fiatal korban jelentkező prosztatarák örökletes, azaz a férfiak utódaiknak átadják a prosztatarákra való hajlamot. A kor előrehaladtával nő a prosztatarák kialakulásának valószínűsége. A prosztatarák korai állapotában tüneteket nem okoz. Előrehaladt prosztatarák helyi tüneteket, ill. az áttét által megtámadott szervektől függő tüneteket okoz. A prosztatarák leggyakrabban a prosztata széli részéből alakul ki, majd lassan az egész prosztatára kiterjed. Később a környező szervekre terjed, miközben leggyakrabban kismedencei nyirokcsomó áttéteket ill. csontáttéteket ad. A csak a prosztatára terjedő daganat gyógyítható. A prosztata tokján átterjedő, a környező szervekre terjedő, ill. csontáttétet adó prosztatarák csak kezelhető.

       

      a) Prosztatarák szűrése

      A korai stádiumban lévő prosztataráknak nincsenek tünetei. Korai stádiumban lévő (azaz csak a prosztatában lévő, még a környező szervekre nem terjedő, ill. távoli szervekbe áttétet nem adó) prosztatarák csak prosztatarák szűréssel állapítható meg. A prosztatarák szűrését az 1990-es évek eleje óta végzik. A prosztatarák szűrése ajánlható minden 50 év feletti férfi részére, ill. minden olyan 45 év feletti férfinak, akinek a felmenő ági rokonaiban prosztatarákos beteg volt. Egy vérvételből és egy végbélen keresztüli prosztata tapintásból áll (de ki lehet egészíteni ultrahangos vizsgálattal is). A vérmintából az ún. prosztataspecifikus antigén (PSA) szintjét határozzák meg. A PSA a prosztata mirigyhámja által termelt enzim, melynek a sperma normális tulajdonságainak fenntartásában van szerepe. A vérvétel történhet ujjbegyből és vénás vérből. Az ujjbegyből vett vérből csak gyorsteszt vizsgálatra van lehetőség, mely egy tartományon belüli értéket ad. A vénás vérből végzett PSA vizsgálat ad lehetőséget a pontos érték meghatározására. A PSA normális értékei a következőek életkor szerint:

       

      • 50 év alatt: < 2,5 ng/ml
      • 50-60 év között: < 3,5 ng/ml
      • 60-70 év között: < 4,5 ng/ml
      • 70 év felett: < 5.5 ng/ml

       

      Ha a PSA érték a normális érték felett van, általában prosztata biopsziát végeznek. A prosztatabiopszia egy kis tűvel végzett beavatkozás, melynek során a prosztatából bizonyos számú (prosztata méretétől, ismételt biopszia, stb. függő) szövet mintát vesznek. A szövetmintát mikroszkóp alatt elemezve derülhet fény a prosztatarákra. Előrehaladott prosztatarák esetén már tünetek jelentkeznek (gyakori vizelési inger, vizeletelakadás, gáttáji fájdalom, csontfájdalmak, stb.), és sürgősen urológus szakorvoshoz kell fordulni. A sürgős vizsgálat során többek között a fentebb említett vizsgálatokat is elvégzik.

       

      b) Prosztatarák kezelése

      A prosztatarákot szokás korai, ill. előrehaladott stádiumba sorolni. A korai stádiumú prosztatarák csak a prosztatában van, nem terjed át még más szervekre. Az előrehaladott prosztatarák már a prosztata tokján átterjed, és/vagy a környező szervekre terjed, és/vagy távoli szervekbe ad áttétet. A prosztatarák kezelése függhet a beteg korától és a beteg egyéb betegségeitől. A prosztatarák kezelésének lehetőségei:

       

      • radikális prosztataeltávolítás, mely lehet:
        -laparoszkópos műtét
        -robot műtét
        -nyílt gáttáji vagy nyílt alhasi műtét
      • sugárkezelés:
        -külső sugárkezelés
        -helyi sugárkezelés (brachytherápia)
      • hormonális kezelés (a férfi nemi hormonok szintjének, vagy annak hatásának csökkentése)
      • tablettás kezelés, a férfi nemi hormonok receptorainak blokkolása révén
      • injekciós kezelés, a férfi nemi hormon termelésének serkentő hormonok befolyásolása révén
      • a herék eltávolítása (kasztráció) a férfi nemi hormon szintjének csökkentése céljából
      • kemotherápia során a daganatos sejteket próbálják elpusztítani bizonyos szerekkel.

       

      A fenti gyógymódokat kombinálni is lehet. A cél, hogy a beteg számára legkedvezőbb kezelési módot válasszák ki. A kezelés meghatározásánál fontos szerepet kell kapjon a beteg elvárása is, tekinttel arra, hogy a fenti módszerek jelentősen megváltoztathatják a beteg későbbi életvitelét, életminőségét. A műtét leggyakoribb szövődménye a merevedési zavar, ill. az inkontinencia (akaratlan vizeletvesztés), környező szervek sérülése, vérzés. A sugárkezelés leggyakoribb szövődményei a környező szervek (húgyhólyag, végbél, bőr) sugárkárosodása, mely fájdalom, gyakori vizelési inger, székelési panaszok, vérzés formájában jelentkezhet. A hormonkezelés legfontosabb mellékhatásai az ún. férfi klimax (álmatlanság, fáradékonyság, gyengeség, rossz közérzet, ingerlékenység, fejfájás, stb) tünetei, májkárosodás, csontritkulás, stb.

       

      c) Megelőzés

      Mai tudásunk szerint a prosztatarákok megelőzni nem tudjuk. Bizonyos kockázati tényezőket tudunk befolyásolni, melyeknek szerepe lehet a prosztatarák kialakulásában. Ha táplálkozásunk során akár természetes formában, akár táplálék kiegészítők formájában szerveztünk számára biztosítjuk a következőket, egyes szerzők szerint csökkenthetjük a prosztatarák kialakulásának a lehetőségét: E-vitamin, szelén, cink, sok gyümölcs, szója, paradicsom.

    • 4. Merevedési zavar (ED, erectilis dysfunkció)

      A merevedési zavar nem egyenértékű az impotenciával bár a köznyelvben a két fogalom talán azonosult. A szexuális együttléthez szükséges hímvessző merevséggel számos férfinak van problémája. A merevedési zavar a megfelelő szexuális együttléthez szükséges hímvessző merevség létrehozásának vagy fenntartásának képtelensége. A merevedési zavar számos tünet formájában jelentkezhet, ilyenek a

       

      • rövid ideig fennálló merevedés,
      • a korábbihoz képest gyengébb merevség,
      • a közösülés során a merevedés gyengülése, esetleg a merevség teljes megszűnése,
      • szexuális ingerre nem jön létre egyáltalán merevedés (erekció).

       

      A merevedési zavarnak számos oka lehet: korábbi műtét, cukorbetegség (diabetes mellitus), vérerek betegségei, szűkületei, gyógyszerek mellékhatásai, hormonális betegségek (hypogonadismus), ideggyógyászati (neurológiai) betegségek. A merevedési zavar kivizsgálásában nélkülözhetetlen egy általános urológiai vizsgálat, esetleg hormonális, ill. belgyógyászati vizsgálatok (erek állapota, cukorháztartás). A merevedési zavar befolyásolható és kezelhető életmódbeli változtatással, ill. az alapbetegségek kezelésével. Amennyiben egyéb okot nem találnak általában a következő kezeléseket ajánlják:

       

      • PDE-5 gátló gyógyszerek,
      • vákuum eszközök,
      • hímvesszőbe adható értágító injekciók (alprostadil),
      • felfújható vagy fél merev protézisek beültetése.

    • 5. Fitymaszűkület (phimosis)

      A fitymaszűkület a hímvesszőt fedő bőr 1/3-nak betegsége. A fitymaszűkület kialakulhat felnőttkorban, vagy lehet gyermekkori. Gyermekkori fitymaszűkület általában nem igényel műtéti megoldást. Szteroid tartalmú krém hatására a bőr fellazul és megfelelő ellátás mellett 2-4 hét alatt megoldódik. A felnőttkori fitymaszűkület általában helyi gyulladás, a fityma sérülése miatt vagy cukorbetegség talaján alakul ki. A felnőttkorban kialakult fitymaszűkület megoldása általában műtéti (phimoplastica, fityma plasztika, vagy körülmetélés, circumcisio).

    • 6. Gyermekkori fityma letapadás (adhaesio cellularis preputii ad glandem)

      A fityma gyermekkori letapadása élettani folyamat. Oldódása, vagyis a fityma belső bőrlemezének ill. a makk bőrének elválása, létrejöhet spontán vagy külső segítséggel. Általános vélemény, hogy amennyiben a fitymaletapadás miatt meggyűlő váladék gyulladást idéz elő, a gyulladás lezajlása után a letapadást meg kell oldani. A panaszt nem okozó fitymaletapadás megoldásának szükségessége és elvégzésének ideje nem egyértelmű, egyesek a korai megoldásban hisznek, míg mások a várakozás mellett állnak. Óvodás kor végére már nem szabad nagyfokú letapadásnak lennie. A megoldás az adhaesiolysis (a letapadás oldása), melyet helyi érzéstelenítő krém alkalmazása után végeznek. A lysis után még kb. 2 hétig a fityma hátrahúzása igen fájdalmas, kellemetlen. A nem megfelelő utókezelés esetén a fityma visszatapadhat.

    • 7. Húgycsőgyulladás (urethritis)

      A húgycsőgyulladás jellegzetes fiatalkori férfi betegség, mely húgycsőégéssel, húgycsőfájdalommal, húgycső váladékozással (húgycsőfolyás), vizelés közbeni húgycsőtáji hasító fájdalommal jár együtt. A húgycsőbe jutó baktériumok ill. vírusok okozhatják. Gyakran valamilyen nem úton terjedő baktérium áll a hátterében. Kezelése antibiotikummal történik. Nehezen gyógyuló húgycsőgyulladás esetén húgycsőváladék, ill. vizelet tenyésztés alapján kezelik.

    • 8. Herevisszértágulat (varicocele)

      A herevisszértágulat a heréktől a nagyerek felé futó visszerek (vénák) tágulata. Kialakulásának mechanizmusa nem ismert. Fiatal sovány, magas fiatal felnőttkorban gyakrabban jelentkezik. Általában a bal oldalon alakul ki, de a kétoldali forma is előfordulhat. A herétől vezető visszerek az ondózsinórban vezetnek a hasba, majd ott egy nagyobb vénává alakulva a vese szintjében nagyobb erekben szedődnek össze. Ebben a vesékig önállóan futó visszérben nincsenek billentyűk, ellentétben a többi hasonló méretű visszérrel. Ennek következtében ebben a visszérben könnyen lelassulhat, sőt akár visszafelé is fordulhat a vér áramlása. Az herék által elhasznált vér áramlásának nem megfelelő volta a feltételezések szerint a here károsodásához vezethet hosszútávon. Ilyen károsodás lehet a here nem megfelelő hímivarsejt képzése (spermiogenesis), mely férfi meddőséghez vezethet. A here másik jelentős funkciója a férfi nemi hormon termelése is károsodást szenvedhet, amennyiben a nagyfokú varicocele tartósan fennáll. A varicocele megoldása a véna elzárása valamilyen módon. Magyarországon általában a műtéti véna lekötés, vagy elzárás az elterjedtebb. A műtét lehet nyílt műtéti (herezacskón ejtett metszéssel, lágyékhajlatban végzett műtét, alhasi műtét), vagy laparoszkőpos véna lekötés. A műtéti megoldás mellett létezik angiografiás véna elzárási (sclerotizálás) mód is.

    • 9. Herevízsérv (hydrocele)

      A hydrocele, magyarul herevízsérv a here burkai között felszaporodott folyadék miatt létrejövő duzzanat általában féloldalasan a herezacskóban. A hydrocele kialakulásában korábbi gyulladás, heredaganat, heresérülés játszhat szerepet, de a hydrocelék nagy részénél nem is határozható meg az oki tényező. A herevízsérv általában a betegnek okoz panaszokat a herezacskó megnagyobbodása miatt. A megoldása általában műtéti. A hydrocele falának kifordítása, vagy kimetszése a hydrocele megszűnéséhez vezet. A hydrocele tűvel történő szúrása és leszívása általában a hydrocele visszatelődéséhez vezet.

    • 10. Férfi fogamzásgátlás

      Férfi fogamzásgátló módszerek
      A férfiak fogamzásgátlására is számos módszer létezik. Bár ezek nem olyan népszerűek, mint a női fogamzásgátló módszerek, egyes férfi fogamzásgátló módszerek hatásossága legalább azonos hatásfokú. A következő oldal célja, hogy ezen fogamzásgátló módszerekről tájékoztatást adjon, bizonyos megoldásokhoz elérhetőséget biztosítson, ill. a fériak körében népszerűsítse a férfi fogamzásgátló módszereket. Hiszük, hogy ezek az ismeretek egy modern férfi számára szükségesek és egyben nélkülözhetetlenek is. Ezen az oldalon olyan eljárásokról és gyógyszerekről is találnak leírást, melyek még Kísérleti fázisban vannak és csak a jövőben lesznek elérhetők. Az oldalon található segítség nem teljes, de minden eszközzel azon leszünk, hogy az oldalt állandóan frissítsük az érdeklődők igényei szerint.

      Hagyományos fogamzásgátló módszerek

       

      • Megszakított közösülés (coitus interruptus)
        Közösülés során a magömlés (ejakuláció) előtt a hímvessző kihúzása a hüvelyből. Relative rossz eredményeket mutat. Rendszeresen alkalmazva a terhesség rizikója kb. 2,4%.
      • Spermicid anyagok (spermaölő szerek)
        A spermaölő (spermicid) zselék és síkosítók a hímivarsejteket pusztítják el helyben és/vagy a hímvessző felszínén alkalmazva. Önmagában alkalmazva alacsony a hatásfoka, de kondommal kombinálva magas sikerarány érhető el. Leggyakrabban alkalmazott szer a nonoxynol-9. Gyakori mellékhatás a hüvely és hímvessző bőrének irritációja, hólyaghurut kialakulása a nőkben.
      • Szuszpenzorok
        A suszpenzorok (here felfüggesztők) hasonlók egy sérvszorítóhoz, melyek célja a herék visszanyomása a lágyékcsatronába. A herék a meleg hatására kevesebb ondősejtet termelnek, optimális esetben teljes terméketlenség alakul ki. A folyamat megfordítható, azaz a szuszpenzor elhagyása után ismételten termékennyé válik a férfi. A módszer biztonságáról kevés adat áll rendelkezésre.
      • Külső meleg
        A szuszpenzorok hatásához hasonlóan a külső meleg is a herék hőmérsékletének növekedéséhez, majd ezáltal a here ondósejt termelésének leállásához vezet. Meleg fürdők, szauna, gőzfürdő alkalmazásával nincsennek klinikai adatok. A hő hatására a hímivarsejtek örökítő anyaga is károsodást szenvedhet. Megnövekedett számú születési defektusok a levitatottabb mellékhatása a módszernek, mely ennek a fogazásgátlási típusnak az alkalmazhatóságát is megkérdőjelezi.
      • Vasectomia (ondózsinór lekötés)
        A vasectomia egy kis műtéti beavatkozás, melyet általában helyi érzéstelenítésben végeznek. Az USA-ban évente kb. 750.000 vasectomiát végeznek, a férfiak mintegy 10%-a választja ezt a fogamzásgátlási technikát. A műtét során a két ondózsinórt átvágják, majd a szabad végeket lekötik. Ezáltal a heréből az ondósejtek (hímivarsejtek) nem jutnak be az ondóba. Magömléskor (ejakuláció) az ondónak nincs látható eltérése, de nem tartalmaz ondósejteket. A beavatkozás kb. 30 perc. A herezacskó leborotválása és fertőtlenítése után, a herezacskó két oldalán egy-egy kb. 1,5 cm-es metszést ejtenek, majd mindkét ondózsinórból megközelítőleg 1,5 cm-es részt eltávolítanak a szabad végek lekötésével. A bőr összevarrása után egy órás várakozás után általában haza lehet menni. 3 hónap elteltével az ondót ellenőrzik. Amennyiben az hímivarsejteket nem tartalmaz egyéb fogamzásgátló módszereket nem kell alkalmazni. A műtétet követő három hónapig még más fogamzásátló módszert is alkalmazni kell, mivel 3 hónapig még lehetnek hímivarsejtek az ondóban (ejakulatum).
        A műtét után, ha valaki ismét gyermeket szeretne vállalni, az eredeti helyzet visszaállítása nehéz és ritkán sikeres művelet. A műtéti megoldás (a lekötött végek egyesítése) gyenge eredményeket mutat. Ha valaki újra gyermeket szeretne, a mesterséges megtermékenyítés (ICSI) általában a választott út.

       

      Kísérleti férfi fogamzásgátlók
      A férfi fogamzásgátló módszerek itt ismertetendő módszerei még kísérleti stádiumban vannak és a nagyközönség számára még nem elérhetők. Ezek egy részével igen ígéretes próbálkozások vannak, más eljárásoknál viszont még számos akadály áll a piaci bevezetés előtt. A kísérleti módszerek egy része szájon át bevehető tabletta, mások kis műtéti vagy műtét nélküli beavatkozások. A következő oldal csak áttekintés szintjén ismerteti ezeket, bővebb információk külföldi oldalakon találhatók.

       

      • RISUG (Reversible Inhibition of Sperm Under Guidance)
        A RISUG egy befecskendezhető anyag, mely az ondózsinór elzárásával kb. 10 évig tartó meddőséget, megtermékenyítési képtelenséget (infertilitást) okoz. Az egyik legígéretesebb kísérleti stádiumban lévő férfi fogamzásgátló. Eddig kísérleteket Indiában végeztek vele, már teljesÍtette a fázis I és II klinikai vizsgálatokat. A készítmény összetétele styrene maleic anhydride (SMA) és dimethylsulfoxide (DMSO). A készítmény részlegesen elzárja az ondózsinórt, ill. közvetlenül károsítja az ondósejteket (spermiumok). A spermium sejtek sejtburkának (sejtmembrán) károsítása révén a spermium nem tud a petesejthez kötődni. A szert közvetlenül az ondózsinórba fecskendezik, mely itt órákon belül (max 72 óra) kifejti hatását. A kísérletben eddig résztvevők legtöbbje már több mint 10 éve használja a szert és nem számoltak be terhességről. A módszer eddig ismert mellékhatása a here átmeneti, de fájdalmatlan duzzanata. A RISUG által okozott meddőség visszafordtható, de erről még nincsnnek megfelelő kísérleti adatok. Egyesek szerint az ondózsinór átmosása és a szer kimosása után a fogamzókpesség visszatér néhány hónapon belül. A klinikai vizsgálatok harmadik fázisa ill. annak eredményei még váratnak magukra.
      • Ondózsinórba fecskendezhető dugó
        Ondózsinórba fecskendezett folyadék, mely ott megszilárdulva dugót képez. Az ondózsinór elzáródása az ondósejtek kiürülését akadályozza meg az ondózsinór lekötéséhez hasonlóan. A módszert kínában fejlesztik. A '80-as évek elején indult kísérletek orvosi tisztaságú poliuretánt (MPU) vagy szilikon gumit (MSR) használnak. Mindkét oldalon el kell temészetesen zárni az ondózsinórokat.
      • Ondózsinóron belüli eszközök - intra vas devica (IVD)
        Szilikon implantátum a Shepherd Medical Company (USA)-tól és a kínai Foshan Medical Company által fejlesztett poliuretán dugó. Mindkettő működési elve hasonló. A szilárd implantátummal az ondózsinórokat eldugaszolják, és ezáltal az elzárt ondózsinórból az ondósejtek (spermiumok) nem jutnak ki.
      • Hormonális gyógyszerek
        A férfiak számára készült fogamzásgátló hormonkészítmények egyelőre még nem elérhetőek a patikákban. Eddigi kísérletek alapján valószínűleg nem tabletták lesznek, hanem inkább hosszabb hatástartamú injekciós készítmények, implantatumok, vagy bőrön keresztül felszívódó zselék. Hatékonyságuk a női fogamzásgátló tablettákhoz hasonlítható. Ezek a kísérletek már a '70-es évek óta folynak. Az európai gyógyszerfejlesztésket leállították. Kínában 2008-ban végződött egy kísérlet, mely a 8 hetente beadott injekciót hatékonynak mutatta. A készítmény a herében lezajló ondósejt képződést gátolja. A here által termelt férfi nemi hormont (tesztoszteron) pedig pótolja, hogy a másodlagos férfi jegyek (férfias szőrzet, izomzat) ill. nemi vágy (libidó) megmaradjon. A készítmények androgén hormon tartalmúak, melyeket általában az izomzatba kell beadni injekció formájában. A hormonok szervezetbe juttatására egyéb módszerekkel is kísérleteznek (bőrre kenhető zselé, tapasz, stb).
      • Adjudin
        Az adjudin egy a kemoterápiában használt gyógyszer (Lonidamine) infertilitást okozó mellékhatásának felfedezéséből született. A lonidamine-t vesekárosító hatása miatt nem vizsgálták tovább, de a '90-es évek végére egy sokkal kevésbé mérgező szert sikerült kifejleszteni, az adjudint (AF-2364). Az adjudin az ondósejtek érését gátolja meg, a herében lévő Sertoli sejtek gátlása révén. A Sertoli sejtek felelősek a herében a spermium kezdemények érett spermium sejtté alakulásában. Az ondóval kiürülő ondósejtek (spermiumok) így éretlenek, megtermékenyítésre képtelenek maradnak. A készítmény előtt még számos kísérlet és fejlesztés áll. Előre láthatóan nem lesz a közeljövőben elérhető a piacon.
      • "Száraz orgazmus"=dry orgasm
        Mellékhatásként fedezték fel, hogy a vérnyomás csökkentésére használt alfa-blokkoló phenoxybenzamine és a skizofrénia gyógykezelésére használt kísérleti gyógyszer, a thioridazine hasonló hatásmechanizmus alapján fogámzásgátló hatással bír férfiakban. Az ondósejtek és az ondómirigy váladékának keveredése a gyógyszert szedőkben zavart szenved, ezáltal a férfiak orgazmuskor kevesebb ondót ürítenek. Az ondóban ilyenkor nincs, vagy igen kevés a ondósejt. A hatás igen gyorsan kialakul, a gyógyszer felszívódása után akár 2-3 órával, és kb. 24h-ig fennáll. A gyógyszer fejlesztése még számos évet igényel.
      • Nifedipine
        A kalcium csatorna blokkoló vérnyomácsökkentő nifedipine-nek szintén van fogamzásgátló tulajdonsága. A nifedipine-t szedő férfiak ondója normál mennyiségű, alakilag az ondósejtek is épek, de képtelenek a petesejtek megtermékenyítésére. A hatásukat az ondósejetek felszínén lévő kalcium csatornákon keresztül fejtik ki. A hatóanyag gyógyszerré fejlesztéséről nincs hír.
      • Enzimgátlók
        Ez egy olyan fejlesztés alatt álló készítmény, mely az ondósejtek petesejtekhez kötődését gátolja. Az ondó mennyisége, az ondósejtek száma változatlan marad. A szer nem befolyásolná sem a férfiak hormon háztartását, sem a nemi vágyat. A gyógyszer fejlesztése igen kezdeti stádiumban van, sok év kell még a gyógyszer forgalomba hozatalához.
      • Tripterygium
        A Tripterygium wilfordii a kínai népi gyógyászatban használt növény, melynek fogamzásgátló hatásáról anekdóták állnak csak rendelkezésre. Feltételezik, hogy kalcium csatorna gátló hatása révén akadályozza meg normális mennyiségű és minőségű ondó képződését. Klinikai tanulmányok egyelőre nincsennek férfi fogamzásgátló hatásának vizsgálatára.
      • Immunszerek
        A világon számos központban fejlesztenek férfi fogamzásgátló vakcinát. Az eljárás lényege, hogy a szervezetet ondósejtek elleni antitestek termelésére ösztönzik. Ezáltal a hímivarsejtek (=ondósejtek, spermiumok) képtelenek a petesejtek megtermékenyítésére. A vakcináció, vagyis a készítmény beadása hasonló lenne, mint a gyermekkori védőoltásoké. Vagy szájon keresztül, mint a gyermkbénulás elleni cseppek, vagy injekció, mint például a mumps elleni védőoltás. Hasonló elven működő nők részére készülő vakcina közel van a piacra kerüléshez. A férfi fogamzásgátló vakcina hatása 3-6 hét múlva alakulhatna ki. Hatása természetes úton magától szűnne meg, melynek pontos ideje még nincs meghatározva.
      • Óvszer (condom, kondom, koton, kotton)
        A gumi óvszer egy a hímvesszőre felhelyezhető latex hüvely, mely meggátolja az ondó női hüvelybe kerülését. Megfelelő használat esetén 97%-ban hatásos, és számos szexuális úton terjedő betegség (pl. HIV, syphilis, gonorrhea) ellen is védelmet nyújthat.

        A legfontosabb hátrányai:
        - csökkent szexuális élmény,
        - latex allergia esetén nem használható,
        - szexuális együttlét közben lecsúszhat.

        A kondomot számos egyéb hatóanyaggal is kínálják (pl nonoxynol-9), melyek az ondósejteket megölik, mozgásukat lassítják, vagy vírusölő tulajdonsággal bírnak (pl. HIV ellen).

        A kondom felhelyezése (akkor kezd el, ha a hímvessző merev)
        - Húzd hátra a fitymát! (1)
        - Helyezd a makkra a kondomot, és hagyj helyet az ürülő ondónak a kondom végén! (2)
        - Szorítsd ki a levegőt a kondom alól! (3)
        - Görgesd végig a kondomot egészen a hímvessző gyökéig! (4)
        - Használj síkosítót, amennyiben a kondom nem síkosított! (5)
        - Közösülés végén a hÍmvesszőt úgy távolítsd el a hüvelyből, hogy közben a kondom peremét fogod! (6)

    • 11. Korai magömlés (ejaculatio praecox)

      A korai megömlés (ejakuláció) definícióját nehéz megadni, mivel minden egyes személy másként értékeli a magömlés eléréséhez szükséges időt. Van akinek öt perc az ideális, míg másoknak 20 perc a normális. Ugyanazt az időt a férfi partner elegendőnek tarthatja, míg a női partner rövidnek. A korai magömlés az egyik leggyakoribb ejakulációs probléma. Egyes szerzők szerint a férfi lakosság megközelítőleg egyharmada panaszkodik korai magömlésről. A betegek az örömérzet fenntartását szeretnék meghosszabbítani mind maguk mind pedig parterük részére. A korai megömlésről panaszkodó betegek az ejakulációt az előjáték során ill. a közösülés elején elérik. A korai megömlés frusztrációhoz, elégedetlenséghez vezet mindkét partner részéről. A korai magömlésnek mind pszichológiai mind szervi okai lehetnek. Statisztikák szerint az előzőek sokkal gyakoribbak. A korai megömlés kivizsgálásához egy általános urológiai vizsgálat szükséges. Amennyiben szervi eltérés okozza (pl. rövid fék, fityma szűkület), műtéti megoldás segíthet a gondon. További lehetséges kezelések különböző gyógyszerek (SSRI, PDE5-gátlók) alkalmazása, helyi érzéstelenítők használata, maszturbációs tréning, óvszer valamint gyógyhatású készítmények használata.